Vendégségben az Újvidéki Színház
2009. március 16-án, 17-én és 18-án három előadását mutatja be az idén 35 éves Újvidéki Színház a Tháliában. Első este a délvidéki teátrum egyik legfrissebb bemutatója, Gyarmati Kata Hét nap a világ című játéka látható Puskás Zoltán rendezésében. Ezt követően a Magyarországon is gyakran dolgozó Radoslav Milenkovicnak a színre állításában tekinthető meg Lorca asszonydrámákat feldolgozó tragédiaciklusának utolsó darabja, a Bernarda Alba háza. A vajdasági társulat utolsó este Egressy Zoltán méltán népszerű darabját, a Portugált mutatja be a színház igazgatójának, László Sándornak a rendezésében.
2009. március 16. hétfő 19 óra
Thália Színház
Gyarmati Kata: HÉT NAP A VILÁG (Ősbemutató)
– játék –
Szereplők:
Első lány: Jankovics Andrea
Második lány: Krizsán Szilvia
Harmadik lány: Elor Emina
Feleség: Ábrahám Irén
Férj: Giricz Attila
Fiú: Kovács Nemes Andor m. v.
Vállalkozó: Banka Lívia
A Férfi: Német Attila
A Titkár: Pongó Gábor
Szomszéd: Varga Tamás
Árus: Jaskov Melinda
Utas 1: Huszta Dániel
Utas 2: Sirmer Zoltán
Angyalok kara: Kőrösi István, Buza Ákos f. h., Crnkovity Gabriella f. h., Gombos Dániel f. h., Kokrehel Júlia f. h., Raffai Ágnes f. h., Soltis Lehel f. h
Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó m. v.
Díszlet-, jelmeztervező: Csík György m. v.
Zeneszerző: Erős Ervin m. v.
A rendező munkatársa: Ferenc Judit
Rendező: Puskás Zoltán
2009. január 20-án mutatta be az Újvidéki Színház Puskás Zoltán rendezésében Gyarmati Kata Hét nap a világ című drámáját, melynek műfaji meghatározása játék. Két részből áll a történet, az első felvonás korunk problémáit felvonultató kérdésekkel foglalkozik, a társtalansággal, a magánnyal, az egymás közötti kommunikáció lehetetlenségével. Három harmincas éveiben járó nő köré szerveződik látszólag a történet, bővelkedik a helyzet- és szövegkomikumban, de a későbbiekben egy-egy új szereplő színrelépésével kitágulni látszik a világ. A második rész egy képzeletbeli vonaton játszódik, ahol a szereplők ugyanazok, mint az első felvonásban, de nem ismerik fel egymást, mégis érezni, hogy ezzel az utazással rendbe tudnak hozni valamit, amit valahol, valamikor elrontottak.
Fotók: Mikus Csaba
2009. március 17. kedd 19 óra
Thália Színház
Federico García Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA
Fordította: András László
Szereplők:
Bernarda: Banka Lívia
Josefa: Faragó Edit, Pataki gyűrű-díjas
Angustias: Jaskov Melinda
Magdalena: Jankovics Andrea
Amelia: Crnkovity Gabriella f. h.
Adela: Táborosi Margaréta
Martirio: Ferenc Ágota
Poncia: Ábrahám Irén
Szolgáló: Kokrehel Júlia f. h.
Prudencia: Elor Emina
Koldusasszony: Lovas Csilla
Lány: Raffai Ágnes f. h.
Díszlettervező: Radoslav Milenković m. v.
Jelmeztervező: Janovics Erika m. v.
Dramaturg: Horváth Barbara m. v.
Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó m. v.
Rendező: Radoslav Milenković m. v.
„Ebbe a sorba tartozik, sőt, talán éppen a legjelentősebb műve az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viselő Bernarda Alba háza, Lorca tragédiaciklusának utolsó darabja, melyet két hónappal halála előtt fejezett be. Lorca ezekben a darabokban a női lélekről ír, legkivált, ha ez így kimondható, a Bernarda Alba házában, melynek szereplői kizárólag nők. Ahány nő, annyi női lélek. Egyetlen család hét nőtagja, a nyolcvantól a húszévesekig lazán számítva három nemzedék él együtt bezárva, ahogy a férj és az apa halála után a ház és család ura s parancsolója, a nyolcéves gyászt meghatározó hatvanéves Bernarda rendelkezik: »Nyolc évig tart a gyász, s addig ebbe a házba szellő se fújhat be az utcáról. Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Így volt ez az apám, így a nagyapám házában is. Addig majd a kelengyéteket varrjátok. Akad a ládafiában vagy húsz vég vászon, abból kiszabhatjátok a párnákat és a lepedőket« – András László fordításában olvassuk/halljuk. S akiket nyolcévi kelengyevarrásra ítél, öt lánya, a harminckilenc éves Angustias, a harmincéves Magdalena, a huszonhét éves Amelia, a huszonnégy éves Martirio és a húszéves Adela. Minden adott ahhoz, hogy tragédiává fokozódjon ez a drámai szituáció. Egy embertelen kényszerhelyzet, amit egy eszelős eszme irányít, s öt életre, szerelemre vágyó nő, akiknek semmi esélyük nincs arra, hogy reményeik valóra váljanak. A lázadás elkerülhetetlen, törvényszerű.
(…) Valaki azt kérdezte, amikor hallotta, mit mutat be a színház: kinek kell ez ma, érdekel valakit ez a történet? Érdekel(het). Mint minden örök emberi történet, mint olyan sorsok, amelyeket bármely (engedtessék meg ez a suta bonmot-t!) eszement eszme tönkretesz, tönkretehet, tragédiába kerget. Attól függetlenül megrendítő ez a balladába éppen úgy, mint tragédiába illő történet, hogy a sötét színek közé csillogó szálakat is sző az író, s hogy a közönség, kivált a fiatalabb nézők, jót nevetnek azon, ami egykoron tragikus volt, talán nem csak spanyolföldön. Ezek a derűsebb pillanatok kétségtelenül szükségesek ahhoz, hogy a fehér falak között formálódó sötét tragédia árnyaltabb, emberibb legyen. Az újvidéki bemutató közönsége pontosan érezte, mikor hogyan kell reagálnia, s ezzel aktív segítséget nyújtott a különben szinte hibátlan előadás kibontakozásához.
(…) A Lorca-bemutató színészi alakítások tekintetében is az utóbbi évek egyik legjobb, mindenképpen legegyenletesebb színvonalú előadása.”
Gerold László: Drámák különféle anyagokból (Híd, 2008. április)
2009. március 18. szerda 19.30 óra
Thália Színház Új Stúdió
Egressy Zoltán: PORTUGÁL
Szereplők:
MASNI: Elor Emina
BECE: Sirmer Zoltán
KOCSMÁROS: Giricz Attila
RETEK: Huszta Dániel
PAP: Német Attila
CSIPESZ: Magyar Attila, Erzsébet-díjas
ASSZONY: Faragó Edit, Pataki gyűrű-díjas
SÁTÁN: Varga Tamás
FELESÉG: Jankovics Andrea
Díszlet- és jelmeztervező: Csík György m. v.
Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó m. v.
Rendezőasszisztens: Ferenc Judit
Rendező: László Sándor
„A történet egy Irgács fantázianevű magyar faluban játszódik. A szerző tragikomédiaként határozta meg a művét, amelyben egyensúlyban vannak a tragikus és a komikus elemek. Mégis, sokkal többet mosolygunk. És még annál is többet nevetünk. Nem csak a párbeszédeken, a figurákon is. Még Sátánon is, aki örökké részeg, mert elhagyta a felesége. Csipesz papagájokat megszégyenítő szerelését amúgy sem lehet vigyorgás nélkül szemlélni. Kacagunk, miközben érezzük, átlátjuk az emberi sorsok tragédiáját, sötétségét, szomorúságát. A falu élete, mintha a társadalom bizarr tükörképe lenne. Senki sem csinál semmit, mindenki csak beszél, de főleg iszik. Sört, bort, fröccsöt, unicumot, ami jön. Szimpatikus a szereplők emberségessége, elvágyódása, jobb utáni sóvárgása. Hiszen ismerjük őket. Csipeszt és Jucikát, a folytonosan, de kedvesen civakodó házaspárt, a kocsmárost, aki férjhez szeretné adni a lányát, Masnit. A lányt, aki »már« huszonöt éves, ami egy faluban soknak számít. Tudja, nem igazán válogathat a férjjelöltek között, mégis szerelemből kötné össze valakivel az életét. Retek, a kirúgott rendőr áhítozik utána, az apja már-már adná, de aztán megjelenik Bece, a pesti fiú, aki Portugáliába készül. Ami lehetne bármi más is. Nem az a fontos, hogy hova, inkább csak az, hogy el. Valahova. Bárhova. Máshova. A portugál ebben az esetben jelző lehet, egy érzés jelzője. Hogy sokan »heppiendet« vártak? Á, az nem lehet. Az nem életszerű.” Karácsonyi Lili: Mindenki Portugálja
Fotó: Mikus Csaba
Thália Színház
Gyarmati Kata: HÉT NAP A VILÁG (Ősbemutató)
– játék –
Szereplők:
Első lány: Jankovics Andrea
Második lány: Krizsán Szilvia
Harmadik lány: Elor Emina
Feleség: Ábrahám Irén
Férj: Giricz Attila
Fiú: Kovács Nemes Andor m. v.
Vállalkozó: Banka Lívia
A Férfi: Német Attila
A Titkár: Pongó Gábor
Szomszéd: Varga Tamás
Árus: Jaskov Melinda
Utas 1: Huszta Dániel
Utas 2: Sirmer Zoltán
Angyalok kara: Kőrösi István, Buza Ákos f. h., Crnkovity Gabriella f. h., Gombos Dániel f. h., Kokrehel Júlia f. h., Raffai Ágnes f. h., Soltis Lehel f. h
Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó m. v.
Díszlet-, jelmeztervező: Csík György m. v.
Zeneszerző: Erős Ervin m. v.
A rendező munkatársa: Ferenc Judit
Rendező: Puskás Zoltán
2009. január 20-án mutatta be az Újvidéki Színház Puskás Zoltán rendezésében Gyarmati Kata Hét nap a világ című drámáját, melynek műfaji meghatározása játék. Két részből áll a történet, az első felvonás korunk problémáit felvonultató kérdésekkel foglalkozik, a társtalansággal, a magánnyal, az egymás közötti kommunikáció lehetetlenségével. Három harmincas éveiben járó nő köré szerveződik látszólag a történet, bővelkedik a helyzet- és szövegkomikumban, de a későbbiekben egy-egy új szereplő színrelépésével kitágulni látszik a világ. A második rész egy képzeletbeli vonaton játszódik, ahol a szereplők ugyanazok, mint az első felvonásban, de nem ismerik fel egymást, mégis érezni, hogy ezzel az utazással rendbe tudnak hozni valamit, amit valahol, valamikor elrontottak.
Fotók: Mikus Csaba
2009. március 17. kedd 19 óra
Thália Színház
Federico García Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA
Fordította: András László
Szereplők:
Bernarda: Banka Lívia
Josefa: Faragó Edit, Pataki gyűrű-díjas
Angustias: Jaskov Melinda
Magdalena: Jankovics Andrea
Amelia: Crnkovity Gabriella f. h.
Adela: Táborosi Margaréta
Martirio: Ferenc Ágota
Poncia: Ábrahám Irén
Szolgáló: Kokrehel Júlia f. h.
Prudencia: Elor Emina
Koldusasszony: Lovas Csilla
Lány: Raffai Ágnes f. h.
Díszlettervező: Radoslav Milenković m. v.
Jelmeztervező: Janovics Erika m. v.
Dramaturg: Horváth Barbara m. v.
Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó m. v.
Rendező: Radoslav Milenković m. v.
„Ebbe a sorba tartozik, sőt, talán éppen a legjelentősebb műve az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viselő Bernarda Alba háza, Lorca tragédiaciklusának utolsó darabja, melyet két hónappal halála előtt fejezett be. Lorca ezekben a darabokban a női lélekről ír, legkivált, ha ez így kimondható, a Bernarda Alba házában, melynek szereplői kizárólag nők. Ahány nő, annyi női lélek. Egyetlen család hét nőtagja, a nyolcvantól a húszévesekig lazán számítva három nemzedék él együtt bezárva, ahogy a férj és az apa halála után a ház és család ura s parancsolója, a nyolcéves gyászt meghatározó hatvanéves Bernarda rendelkezik: »Nyolc évig tart a gyász, s addig ebbe a házba szellő se fújhat be az utcáról. Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Így volt ez az apám, így a nagyapám házában is. Addig majd a kelengyéteket varrjátok. Akad a ládafiában vagy húsz vég vászon, abból kiszabhatjátok a párnákat és a lepedőket« – András László fordításában olvassuk/halljuk. S akiket nyolcévi kelengyevarrásra ítél, öt lánya, a harminckilenc éves Angustias, a harmincéves Magdalena, a huszonhét éves Amelia, a huszonnégy éves Martirio és a húszéves Adela. Minden adott ahhoz, hogy tragédiává fokozódjon ez a drámai szituáció. Egy embertelen kényszerhelyzet, amit egy eszelős eszme irányít, s öt életre, szerelemre vágyó nő, akiknek semmi esélyük nincs arra, hogy reményeik valóra váljanak. A lázadás elkerülhetetlen, törvényszerű.
(…) Valaki azt kérdezte, amikor hallotta, mit mutat be a színház: kinek kell ez ma, érdekel valakit ez a történet? Érdekel(het). Mint minden örök emberi történet, mint olyan sorsok, amelyeket bármely (engedtessék meg ez a suta bonmot-t!) eszement eszme tönkretesz, tönkretehet, tragédiába kerget. Attól függetlenül megrendítő ez a balladába éppen úgy, mint tragédiába illő történet, hogy a sötét színek közé csillogó szálakat is sző az író, s hogy a közönség, kivált a fiatalabb nézők, jót nevetnek azon, ami egykoron tragikus volt, talán nem csak spanyolföldön. Ezek a derűsebb pillanatok kétségtelenül szükségesek ahhoz, hogy a fehér falak között formálódó sötét tragédia árnyaltabb, emberibb legyen. Az újvidéki bemutató közönsége pontosan érezte, mikor hogyan kell reagálnia, s ezzel aktív segítséget nyújtott a különben szinte hibátlan előadás kibontakozásához.
(…) A Lorca-bemutató színészi alakítások tekintetében is az utóbbi évek egyik legjobb, mindenképpen legegyenletesebb színvonalú előadása.”
Gerold László: Drámák különféle anyagokból (Híd, 2008. április)
2009. március 18. szerda 19.30 óra
Thália Színház Új Stúdió
Egressy Zoltán: PORTUGÁL
Szereplők:
MASNI: Elor Emina
BECE: Sirmer Zoltán
KOCSMÁROS: Giricz Attila
RETEK: Huszta Dániel
PAP: Német Attila
CSIPESZ: Magyar Attila, Erzsébet-díjas
ASSZONY: Faragó Edit, Pataki gyűrű-díjas
SÁTÁN: Varga Tamás
FELESÉG: Jankovics Andrea
Díszlet- és jelmeztervező: Csík György m. v.
Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó m. v.
Rendezőasszisztens: Ferenc Judit
Rendező: László Sándor
„A történet egy Irgács fantázianevű magyar faluban játszódik. A szerző tragikomédiaként határozta meg a művét, amelyben egyensúlyban vannak a tragikus és a komikus elemek. Mégis, sokkal többet mosolygunk. És még annál is többet nevetünk. Nem csak a párbeszédeken, a figurákon is. Még Sátánon is, aki örökké részeg, mert elhagyta a felesége. Csipesz papagájokat megszégyenítő szerelését amúgy sem lehet vigyorgás nélkül szemlélni. Kacagunk, miközben érezzük, átlátjuk az emberi sorsok tragédiáját, sötétségét, szomorúságát. A falu élete, mintha a társadalom bizarr tükörképe lenne. Senki sem csinál semmit, mindenki csak beszél, de főleg iszik. Sört, bort, fröccsöt, unicumot, ami jön. Szimpatikus a szereplők emberségessége, elvágyódása, jobb utáni sóvárgása. Hiszen ismerjük őket. Csipeszt és Jucikát, a folytonosan, de kedvesen civakodó házaspárt, a kocsmárost, aki férjhez szeretné adni a lányát, Masnit. A lányt, aki »már« huszonöt éves, ami egy faluban soknak számít. Tudja, nem igazán válogathat a férjjelöltek között, mégis szerelemből kötné össze valakivel az életét. Retek, a kirúgott rendőr áhítozik utána, az apja már-már adná, de aztán megjelenik Bece, a pesti fiú, aki Portugáliába készül. Ami lehetne bármi más is. Nem az a fontos, hogy hova, inkább csak az, hogy el. Valahova. Bárhova. Máshova. A portugál ebben az esetben jelző lehet, egy érzés jelzője. Hogy sokan »heppiendet« vártak? Á, az nem lehet. Az nem életszerű.” Karácsonyi Lili: Mindenki Portugálja
Fotó: Mikus Csaba
Jegyek válthatók:
A THÁLIA JEGYIRODÁBAN (VI., Nagymező u. 19.) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10–18 óra, szombaton 10–14 óra között. Telefon: (06 1) 428 0791, 302 3841
A THÁLIA SZERVEZÉSI OSZTÁLYÁN (VI., Nagymező utca 22–24.) Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 10–18 óra, pénteken 10–17 óra között. Telefon: (06 1) 311 1874; 311 0635
A pénztár nyitva tartása: az előadások kezdetét megelőző 1 órában
A vendégjáték támogatói: NKA, OKM, Szülőföld Alap, Miniszterelnöki Hivatal
A THÁLIA JEGYIRODÁBAN (VI., Nagymező u. 19.) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10–18 óra, szombaton 10–14 óra között. Telefon: (06 1) 428 0791, 302 3841
A THÁLIA SZERVEZÉSI OSZTÁLYÁN (VI., Nagymező utca 22–24.) Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 10–18 óra, pénteken 10–17 óra között. Telefon: (06 1) 311 1874; 311 0635
A pénztár nyitva tartása: az előadások kezdetét megelőző 1 órában
A vendégjáték támogatói: NKA, OKM, Szülőföld Alap, Miniszterelnöki Hivatal