OPERA, OPERETT  

Október 21. szerda és 22. csütörtök19 óra – Budapesti Operettszínház
Budapesti Operettszínház és Bukaresti Nemzeti Operettszínház közös előadása
Presgurvic: RÓMEÓ ÉS JÚLIA – musical (rendező: Kerényi Miklós Gábor)
A Budapesti Operettszínház és Bukaresti Nemzeti Operettszínház társulatából válogatott szereposztásban két este magyar és román nyelven, kétnyelvű feliratozással látható Presgurvic: Rómeó és Júlia című musicalje Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A „román” szereplők között két magyart is találunk: Lőrinc barátot a temesvári magyar színház korábbi igazgatója, Demeter András játssza, Tybalt szerepében pedig a Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő látható, aki egyben a román nyelvű változat fordítója is.

Október 27. kedd 19 óra – Thália Színház
A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka
Verdi: ÁLARCOSBÁL, rendező: Ascher Tamás
A nemzetközileg elismert magyar rendező, Ascher Tamás először dolgozik a világ egyetlen nemzetiségi operatársulatával. A főbb szerepekben: Kele Brigitta, Fülöp Márton, Pataki Adorján, Molnár Mária, Vígh Ibolya.

SZÍNHÁZ, TÁNCSZÍNHÁZ

Október 18. vasárnap 19 óra – Bárka Színház
A magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely vendégjátéka
100 TŰ HOSSZA – színielőadás élő zenével (rendező: Nagy József)
A lét folytatódik. Maszkok mögött is. Mai alakoskodókat látunk, az egykori bohóc árnyképeit, a tragédia visszájából magát a drámát, abban a társadalmi-történeti pillanatban, amikor minden maszk leesik és a Király újfent meztelen. A szereplőket bonyolultan átfonó játék a pódiumon muzsikáló zenészekre is kiterjed A színészekhez, egy-egy szerephez egy-egy muzsikus járul. A végjátszma rabjaiként, gúzsba kötötten is, az éltető játék uralja a történéseket. A zenével/mozgással együtt, párhuzamosan egy új világot szülő magatartás körvonalazódik.

Október 19. hétfő és 20. kedd 19 óra – Thália Színház
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégjátéka
Molière: A MIZANTRÓP – bemutató előadás (rendező: Bocsárdi László)
Mit tehet egy ember, ha bármerre fordul, a világban csak képmutatást lát? Ha állást, megbecsülést csakis a kapcsolatrendszer, jó helyen és jó időben elhelyezett mosolyok, hálára váró jószolgálatok szerezhetnek neki? Mit ér így az érdem? Mit egy igaz ember? Alceste, Molière darabjának főhőse elkeseredett harcot vív a világgal: kíméletlen őszinteséggel száll szembe minden fonáksággal, amit maga körül lát. Miközben egyenes természete újra és újra bajba sodorja – hiszen a képmutatás világában az őszinteség nem maradhat megtorlatlanul – fokozatosan mélyül benne az embergyűlölet, míg végül nevetséges helyzetekben megalázva, jogában megtiporva, őszinteségében csúffá téve nem marad számára más kiút, csak az emberek világából való menekülés.
A Tamási Áron Színház és az Égtájak Iroda közös produkciója

Október 22. csütörtök 21 óra – Fészek Művészklub Kupolaterem
Jevgenyij Griskovec: HOGYAN ETTEM KUTYÁT? – a dunaszerdahelyi Epopteia Műhely Társulás előadása, rendező: Czajlik József
A dráma története gyermekien egyszerű. Egy ember, az Elbeszélő arról beszél, miként szolgált le három évet a csendes-óceáni flottánál. Igen. A szöveg ereje nem a mit?, hanem a hogyan mondja el? kérdésben rejlik. Magyar nyelvterületen először, a világ színházi életében pedig harmadszor mutatják be ezt a művet. Ezúttal az újonnan létrejött EPOPTEIA MŰHELY TÁRSULÁS előadásában, mely név mögött ezúttal Gál Tamás (Elbeszélő) és Czajlik József rendező állnak.

Október 26. hétfő 19 óra – Merlin Színház
A Komáromi Jókai Színház vendégjátéka
Szophoklész: ANTIGONÉ (rendező: Czajlik József)
A Kr. e. 442 körül bemutatott tragédia, sajnos igazi mai tragédia! A HATALOM mindenkinél, és mindennél fontosabb! Nem számít a szeretet, a szerelem, nincs barátság, tisztesség, emberség, elvekért való kiállás... Ebben a világban egy szeretettel teli ember képtelen élni, nem alkuszik... Antigoné elvei megtagadása helyett inkább a halált választja.

Október 28. szerda 19 óra – Thália Színház
A Komáromi Jókai Színház vendégjátéka
Tamási Áron: ÉNEKES MADÁR (rendező: Vidnyánszky Attila)
Az Énekes madár című székely népi játék az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett. Olyan, mint egy tündérmese, melyben a humor, a könnyes kacagás, az édes évődés, a szárnyaló szerelem mögött fájdalmasan nevetséges, örök érvényű szánalmas emberi sorsok és cselekedetek rejtőznek. A megkeseredett, kényszerházasságba menekülő öregek összefognak a fiatalok tiszta szerelme ellen. A világ és az ember ma ugyanúgy működik, mint Tamási Áron 1933-ban írt művében, azzal a különbséggel, hogy itt a csodák meg is történnek.

Október 28. szerda 19 óra – Fészek Művészklub Kupolaterem
A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka
ÁRVA ÉLET – ELMONDJA KAKUTS ÁGNES
Anna néni, a 16 gyermekes csángó asszony nagyon tehetséges volt, kiváló előadói képességekkel. Olyan írótalentum, aki „élőbeszédben” mondta el az élettörténeteit. Monológjai, történetei, melyekből a vallomás összeáll, önmagukban is kerek egészet alkotnak, szóljanak akár valamelyik gyereke haláláról, akár a férjével való viaskodásáról. Az „élőbeszédből”összeáll egy sors. A csángó sors, de az asszonysors is, mert legalább annyira asszonysors is, ami kibontakozik a vallomásaiból.

Október 29. csütörtök 19 és 21 óra – Thália Színház
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégjátéka
Beckett: AZ UTOLSÓ TEKERCS (rendező: Pálffy Tibor)
Samuel Beckett Az utolsó tekercs című 1958-ban írt darabja egy Krapp nevű férfiról szól, aki születésnapjának „szörnyű eseménye” alkalmából minden évben szalagra mondja az elmúlt év fontosabb eseményeit, hogy ily módon megőrizhesse emlékeit azokra az időkre, amikor már nem lesz több hely az emlékezetében. A 69 éves öregember újra meghallgatja az általa 39 éves korában rögzített, még korábbi önmagáról szóló szalagot, de már nem sikerül megértenie a felvételt. Beckett különös darabja a Krapp emlékei és rögzített emlékei közötti ellentmondásokról, valóság és érzékelés egybehangolásának képtelenségéről szól.

Október 30. péntek 21 óra – Fészek Művészklub Kupolaterem
Kalmár–Ralbovszki–Kovács Nemes–Brestyánszki: Adieu Bandi (egy szerelem története) – a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka, rendező: Mezei Zoltán
Az előadás Ady Endre levelezése, versei és novellái alapján, Bölöni György, Péter I. Zoltán és Czeizel Endre írásainak felhasználásával készült

Álmom, ébrenlétem, szenvedésem, örömem te vagy. Látod, érzed, hogy mennyire szeretlek? Nagyon szeretlek. Nagyon. És nagyon hamar el kell dőlnie a sorsomnak, mert így nem bírom. Százszor jelensz meg nekem éjszakánként, amikor egyedül vagyok és én kívánlak és milliószor csókollak álmomban. Csókollak, szorítlak, vágyammal benned vagyok, te édes, egyetlen asszony, minden percben...
Jártunk-e mi együtt, vagy együtt jártunk-e mi Párizsban, Párizsunkban, mely kínokban vonaglik most, mint egy makrójától fojtogatott szabados delnő? Ha együtt kóborogtuk volna be a Várost, kinek meg kell bocsátanunk, miként Magdalénának Krisztus megbocsátott, ne feledjük el egymást. És ne feledjük el, hogy Párizs rabló volt, mint a szerelem, de a szerelemnél szebb ajándékot nem kapott az ember, és Párizs csakugyan az új Athén volt. Be rejtett engem, be mámorosított, be rossz volt, és be vidámító: kicsiny zugainak, groteszk embereinek árnyai most megszentelődnek.

Október 31. szombat 19 óra – Vígszínház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka
Csehov: HÁROM NŐVÉR (rendező: Tompa Gábor)
„A Három nővér megváltásról szóló drámaként izgalmas számomra. Eszerint a három nővér tulajdonképpen egyetlen nőalak három vetülete: a gyermeki, a női és az anyai, akiknek együtt kell maradni ahhoz, hogy lehetségessé váljon a túlélésük. Ott lebeg az Atya szelleme, nem tudnak és nem is akarnak megszabadulni tőle. A Fiú is megjelenik, hiszen a darab elején a nővérek Versinyin megérkezését már-már messianisztikus módon élik meg: őbenne látják a megváltót, aki végre Moszkvába viszi őket. És végül ott a Szentlélek is, amelyet én a szenvedéssel azonosítok. Azzal a szenvedéssel, amelyet a szereplőknek különböző formában ugyan, de vállalniuk kell. Vonz a Három nővér zeneisége is, amely rokonítható az általam annyira kedvelt abszurd művekkel. Ez a zeneiség, mint minden szimfonikus szerkezetű mű, nagy pontosságot és pontos tonalitást, hangszínt, atmoszférát, színárnyalatokat követel.” Tompa Gábor
A Három nővér mint a legjobb előadás, Tompa Gábor mint a legjobb rendező elnyerte Románia legrangosabb színházi elismerését, az UNITER-díjat.

A Biennále - A külhoni magyarok kulturális fesztiválja teljes programja itt.

A műsorváltozás jogát fenntartjuk.