A Figura Stúdió Színház két előadása Budapesten
2009. Február 9-én és 10-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Figaro házassága és 3 tánc Beckettre című előadásaival kezdődik a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek tavaszi féléve. Mindkét előadás helyszíne a Thália Színház. Beaumarchais spanyol környezetben játszódó vígjátékát a magyarországi színész-rendező, Anger Zsolt állította színpadra, a Beckett műveiből készült mozgásszínházi produkció rendező-koreográfusa Vava Ştefănescu, aki többek között a kolozsvári Doktor Faustus tragikus históriája, Woyzeck és Hosszú péntek egyik alkotójaként ismert.
BEAUMARCHAIS: FIGARO HÁZASSÁGA
Thália Színház, 2009. február 9. hétfő, 19 óra
Szereplők:
Figaro, a gróf inasa: Barabás Árpád
Susanne, a grófné komornája: Bálint Éva
Almaviva gróf: Szabó Tibor m. v
Rozina, Almaviva grófné: Bartha Boróka
Antónia, a gróf kertésze: Máthé Annamária
Marcellina: Boros Mária
Bazilio, a gróf testőre: Szabó Eduárd
Cherubin, a gróf apródja: Antal D. Csaba
Bartolo, a doctor: Veress László m. v.
A kertész lánya: Vajda Gyöngyvér
Díszlet: BODNÁR ENIKŐ m. v.
Jelmez: FEKETE KATA m. v.
Rendező: ANGER ZSOLT m. v.
„Egy anakronisztikus világot szeretnénk ábrázolni. A nagyon rövid felkészülésem alatt, utánanézve a világ minden tájáról az előadásoknak, vagy korban tartják, vagy commedia dell’arte-szerű világba préselik be. Azt képzeltem, annyira kiált Sevilla, az egész spanyolság, hogy egy spanyol világba rajzoljuk be ezt a történetet. Úgy gondoltam, nem kellene azzal foglalkozni, milyen korban van; térben és időben behatárolhatatlanná tesszük. A rendkívül egyszerű tér, a rendkívül egyszerű díszlet és a színeiben a vörös, a fekete és a fehér ruhák, az egész látványvilága a szenvedélyt, az elfojtott vágyat tükrözi. Minden más sallangot mellékesként kezelünk. Azt szeretném, ha a legfinomabb falatok kerülnének az asztalra. Nemcsak a táncban, a prózai jelenetekben is flamenco kell átszivárogjon, a flamenco életérzés, a szenvedély.” Anger Zsolt
„A Beaumarchais-darab erősen zanzásított változatát vitte színre a társulat, a tetemes húzás után visszamaradt cselekménytest viszont – kisebb zökkenésektől eltekintve – jól működik az előadásban. Anger rendezése nem gyúr társadalomkritikára vagy a bonyolult érzelmi viszonyrendszerek aprólékos kidolgozására, de még egy autentikus Beaumarchais-olvasatra sem. Egyszerűen kihasználja a pontosan összerakott alapanyagot, és megkeresi a maga (és a társulat) színházi örömét ebben, az elegáns humor működtetésével remekül mederben tartva az előadás egészét. Számomra ez a társulat adottságaihoz való művészi hozzáállás emberileg is hitelesebb, intelligensebb annál, mint ha például egy színháztörténeti mérföldkő lerakásának vágyát erőltette volna az alkotás szűkös feltételeire. Amit nem az előadás mentegetésként írok, mert nincs erre szüksége.” Varga Anikó: A házasság intézményének nagy problémáiról, ellenfeny.hu
„Esztétikai tetőpont a nagy tánc-tabló, amelyben mindenki mindenkivel párba kerül és a parázs ritmusok végsőkig feszítik a konfliktusok feszültségét. Félelmetesen erős együttest ismertünk meg: így kell a klasszikusokat játszani a mának, így kell a legszélesebb közönséget, a legkorszerűbb módon, a legnemesebb eszközökkel meghódítani.” toptipp.hu
„A spanyol asszociáció éppúgy, mint az, hogy első megjelenésükkor Figaro Susanne lábát borotválja, jól mutatja, hogy a rendező a nézői kollektív tudásra és elvárásokra épít (hisz annyit mindenki tud, hogy Figaro a sevillai borbély). Tudja, hogy mit bír el a közönség, és mit bír el a szöveg. Nagy darabokat hasít ki Beaumarchais szövegéből, meghúzza például az esti találka jelenetét, annak érdekében, hogy beleszorítsa ezt a szövevényes, terjedelmes művet a százpercnyi játékidőbe, és ne veszítsük el türelmünket, de a fejetlenség érzése is megérintsen. Viszont meg is rakja a szöveget, vélhetőleg a munkafolyamat során felmerülő ötleteknek engedve, szövegpoénokkal és nagy színházi közhelyekkel: női alsóneműbe öltözött férfi, anyázássá pervertált felismerés (»Anyád!«), te-kis-faszozás, taknyozás stb., melyek a nézőt nevetésre hergelni hivatottak. És végül egy hasonlóan elhasznált befejezés: mindez játék volt csak, lám, a pisztoly sem igazi.” Boros Kinga: Figura házassága, ahet.ro
Fotók: Anger Zsolt
3 TÁNC BECKETTRE
mozgásszínházi előadás
Samuel Beckett Némajáték I, Jövés-menés, Némajáték II című darabjai nyomán
Thália Színház, 2009. február 10. kedd, 19 óra
Szereplők:
I. férfi: Barabás Árpád
II. férfi: Selyem András
III. férfi: Kolozsi Borsos Gábor
Flo: Bartha Boróka
Vi: Vajda Gyöngyvér
Ru: Boros Mária
Ötlet-koreográfia: VAVA ŞTEFĂNESCU m. v.
Díszlet-jelmez: CSIKI CSABA m. v.
„ A 3 tánc Beckettre egy kísérlet a szerző meghallgatására.
Megpróbáltam egy világba elhelyezni Samuel Beckett három szövegét:
a Némajáték 1-et, a Némajáték 2-t és a Jövés-menést.
Összekötni őket a jelek és a közös tárgyak segítségével.
Az előadás az értéktelenség hangszerelése, a folyamatosan széteső világé, leereszkedés a széthullás lejtőjén, amely természetes életérzéssé válik.
A szereplők városi bohócok, az eltárgyiasult ember jelképei, elvesztik rendeltetésüket, elfelejtik önmagukat és önvalójukat.
Ezen a szemétdombon helyezkedik el a paradicsomi élet káprázata, a menekülés illúziója, a kilépés lehetősége. Azonban, ha feltűnik a reménysugár, még súlyosabbá válik a helyzet.
A szétbomló mindenség másnap ugyanarról a pontról indul, és ez létünk örökmozgója.
Vava Ştefănescu
„A 3 tánc Beckettre átgondolt, kitűnően kivitelezett, nagyszerű produkció. A helyenként harsány, commedia dell’ artéra utaló, »ripacskodó« előadásmódja tudatosan, mértéktartóan, artisztikusan van megformálva. Az előadásnak nincs banálisan szimpla, pusztán közönséget megnevettetni akaró jelenete vagy akciója, a vásári humorú helyzetek gondosan »el vannak emelve« a triviálistól a jelentéses abszurdba. Ez – rendezői koncepció és színészvezetés alapján – csak felkészült, fegyelmezett színészekkel valósítható meg. Ilyenekben bővelkedik a kis létszámú társulattal rendelkező Figura Stúdió Színház. A szereplők közül – bár Barabás Árpád sokáig egyedül viszi a prímet – igazságtalanság lenne bárkit kiemelni, annyira egységesen jól teljesít a csapat. A koreográfus-rendező a mozgás megalkotása mellett szemlátomást darabot is tud elemezni. Nem ráérez a Beckett-művek hangulatára, és »ihletett állapotban« elkészít valamit, amiből, ha nem mondják, senki nem ismerne rá az ihlető forrásra, hanem magát a Beckett-darabo(ka)t rendezi-koreografálja meg, mai korba adaptálva, szerzőhöz híven, de egyéni látásmóddal. Verbális anyanyelvi különbözőségeik ellenére a Figura színészeivel közös színházi nyelvet birtokol (anyanyelvi szinten), amelyről az előadáson (újra) kiderült: különösen alkalmas igényes, művészi kommunikációra, és dekódolása a befogadó számára kifejezetten örömet nyújt. Még régi-új, szép-csúnya világban, hulló szemeteszsákok alatt is.” Kutszegi Csaba: Szemeteszsák(mány)ok, Színház, 2008. december
Fotók: Molnár Cs. Antal
Jegyek válthatók:
A THÁLIA JEGYIRODÁBAN: VI., Nagymező u. 19. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra, szombaton 10 és 14 óra között. Telefon: (06-1) 428-0791, 302-3841
A THÁLIA SZERVEZÉSI OSZTÁLYÁN: VI., Nagymező utca 22–24. Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 10 és 18 óra, pénteken 10 és 17 óra között. Telefon: (06-1) 311-1874; 311-0635
A pénztár nyitva tartása: az előadások kezdetét megelőző 1 órában