Október 26. hétfő 19 óra
Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Corvin terem
I. Szentháromság tér 6.
Közreműködik Réman Zoltán (klarinét) és a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara.
Vezényel: Selmeczi György
A nagyvilágban számos jelentékeny zeneszerző él és működik, akikről zenei közéletünk sajnálatosan ritkán vesz tudomást. A Biennále feladatának érzi, hogy újraélessze a kapcsolatokat.
Jegyek 200 forintos áron a www.jegymester.hu oldalon, valamint a Ticket Express jegyirodáiban válthatók.
Műsor:
Slezák András: No Man’s Land
Kőmíves János: Saint-Clair-fantáziák
Maros Miklós: Klarinétverseny
Erőd Iván: II. szimfónia
Csíky Boldizsár: Gulag
Csíky Boldizsár 1937-ben született Marosvásárhelyen, ma is ott él. 1961-ben végezte tanulmányait a kolozsvári Zenekonzervatóriumban. Az erdélyi zenei élet egyik legjelentősebb személyisége, 1961 és 90 között a Marosvásárhelyi Filharmónia művészeti vezetőjeként dolgozott, emellett évekig tanított a Művészeti Líceumban. Műveit világszerte műsorra tűzték szimfonikus és kamarazenei hangversenyeken, kórusra komponált művei is jelentősek. Számos fesztivál alapítása és művészeti vezetése fűződik a nevéhez. Munkásságát többek között Erkel-díjjal és Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el.
Erőd Iván 1936-ban született Budapesten. A Zeneakadémián szerzett zeneszerző diplomát. 1956-ban Bécsbe emigrált, ahol tovább folytatta tanulmányait. Zongoraművészként indult a pályája a 60-as években. A hangversenyezés mellett a Wiener Staatsoper és a Bécsi Ünnepi Játékok korrepetítora is volt. 1967-től a grazi Zeneművészeti Főiskola professzora. Fő művei közt említeni kell szimfóniáit, operáit, különböző kamaraegyüttesekre komponált műveit és vokális alkotásait. Számos díj, többek között a Bartók–Pászory-díj nyertese.
Kőmíves János 1932-ben született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Farkas Ferenc osztályában. Tanulmányait Párizsban Darius Milhaud-nál fejezte be. Zeneműveit négy évtizede publikálják a zeneműkiadók. Pályáját karmesterként Németországban kezdte, majd Párizsba költözött, és közel 20 évig a francia kultuszminisztériumban dolgozott. Tanított a párizsi Conservatoire-ban és a Paris-Boulogne zeneművészeti főiskolán. Főbb művei: a Néma kertész című opera, számos szimfonikus mű, versenyművek, kamarazenei alkotások. Külön jelentősége van a különböző fúvós együttesekre írott műveinek, melyek világszerte elterjedtek. Élete utolsó évtizedében került újra kapcsolatba a magyar zenei élettel. 2005-ben hunyt el Franciaországban.
Saint-Clair-fantáziák című zenekari bagatelljeit a zeneszerető francia kisváros Saint-Clair ihlette.
Maros Miklós 1943-ban született Pécsett. Zeneakadémiai diplomáját követően Stockholmban folytatta tanulmányait, és ott is telepedett le. 1972-ben megalapította a Maros Ensemble-t, mely a skandináv térség egyik vezető kortárs zenei együttesévé vált. 1975 és 1980 között a Svéd Zeneszerzők Szövetségének elnökségi tagja, majd évekig a stockholmi Királyi Opera vezetőségi tagja, 1998-tól a Svéd Királyi Zeneakadémia tagja. Csaknem minden műfajban nagyszámú művet alkotott, külön említhetjük versenyműveit. Ezek sorába tartozik a Klarinétverseny, mely látványosan jeleníti meg a szerkezet és a hangzás szoros összefüggéseit, Maros zenei nyelvének fő jellemzőjét.
Slezák András a legfiatalabb zeneszerző-generáció tagja. 1980-ban Pozsonyban született, és kezdetben dzsessz- és tánctanulmányokat folytatott. Ezután a pozsonyi Állami Konzervatóriumban végzett zeneszerzés tanulmányokat. Pides című művét beválasztották a Mitropoulos zeneszerzőverseny döntőjébe. Számos díjat és ösztöndíjat nyert el az utóbbi években. No Man’s Land című művét Ilkka Halso finn fotóművész alkotásai ihlették: olyan képek, amelyek technológiai eszközökkel, szofisztikus módon hoznak létre esztétikai értékeket.